Legfelsőbb bíróság: nem diszkrimináció a kétnyelvűség hiánya

A romániai legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2014 júliusában hozott határozatát, amelyben a testület diszkriminációnak ítélte a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiányát, és azt javasolta a város polgármesteri hivatalának, hogy fél éven belül helyezzen ki kétnyelvű utcanévtáblákat. 

A polgármesteri hivatalt a magyar közösség nyelvi jogaiért küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a Cemót, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A kedden kimondott jogerős ítélet kivonatát szerdán tette közzé honlapján a legfelsőbb bíróság.

A bíróság a CNCD kérésére elhalasztotta az eredetileg november 7-re kitűzött ítélethirdetést, hogy közben a hasonló nagyváradi ügyben kimondott és az ottani városházát kétnyelvű feliratozásra kötelező jogerős ítéletet tanulmányozhassa. 

A diszkriminációellenes eljárás és a per során a Cemo és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak. 

Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. 

Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar "utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.

A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Cemo önkénteseire, akik megelégelvén a kétnyelvű táblát hiányát, maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kitűzni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság.

Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.